Az elmúlt év májusától az engedélyezési és finanszírozási eljárások keretében egy kis káosz alakult ki. Több helyen a MAKÉSZ védjegyes cégek nem kaptak építési engedélyt TMI hiányában, de helyszíni szerelésű cégek, akiknek nem volt még ÉME-jük sem, minden gond nélkül, az egyedi fogalmára hivatkozva, megkapták az építési és használatbavételi engedélyt is! Oka az új OTSZ és annak nem megfelelő értelmezése, alkalmazása.
Ekkor a tisztázás érdekében segítséget kértem az Országos Katasztrófavédelem parancsnokától, az ÉMI Vezérigazgatójától, az ÖTM szakállamtitkárától, hogy az egységes értelmezés érdekében készüljön egy útmutató. Szeptemberben kezdődtek az egyeztetések, ahol a falaink ütésvizsgálatát is bemutattam. Ennek hatására került ki az előírás alkalmazása az OTSZ-ből, és ennek alapján is készül a rendelet módosítása.
A különböző egyeztetések után 2009 július 13-án a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője aláírta a csatolt szakmai tájékoztatót, ami a 3/2003-s
együttes rendeletben és a jelenleg érvényes OTSZ-ben foglaltak szerinti
helyes engedélyezési eljárást írja le, az építésfelügyelőknek és az
elsőfokú építési hatóságok munkatársainak! Természetesen ez vonatkozik
az építészekre, a felelős műszaki vezetőkre is.
Magyarországon idén nagyjából 17 400 családi ház épült, amelyből a becslések szerint nagyjából 2200 a könnyűszerkezetes épület, ami azt jelenti, hogy az új épületeknek nagyjából 12,5 százaléka könnyűszerkezetes ház. Az ÉMI (Építőipari Minőségellenőrző Innovációs Kht.) minősítéssel garantáltan rendelkező Makész (Magyar Készház Szövetség) tagok ebből közel 900 épületet gyártottak.
"Ha ehhez hozzávesszük, hogy több olyan megbízható készházas cég is működik Magyarországon, amely ugyan nem tagja a Makésznek, de rendelkezik a szükséges ÉMI-engedélyekkel, az jön ki, hogy hazánkban jó ha összesen 1200 olyan épület készül, amelynek kivitelezőjével minden rendben van. Ez pedig annyit tesz, hogy nagyjából 1000 könnyűszerkezetes épületet mindenféle műszaki engedély nélkül vagy hamis papírokkal húznak föl" – mondja Kárpáti József építési tanácsadó, a Makész elnöke.
Hamis a baba
A készház szövetségnek arról is tudomása van, hogy akadnak olyan "szakértők", akik 1000 forint/négyzetméter áron, azaz nagyjából 100 ezer forint körüli összegért ellátják az építészeket ÉME-dokumentumokkal, így mind az építési engedély, mind pedig a használatbavételi engedély alapján úgy tűnhet, hogy az épületekkel minden a legnagyobb rendben. "Ez viszont már önmagában okirat-hamisítás, így ismeretlen tettes ellen hamarosan megtesszük a rendőrségi feljelentést is" – szögezi le Kárpáti, aki szerint az ilyen jellegű hamisításról a tulajdonos és az építész sem feltétlenül tud. "Az egész történetben az a legszomorúbb, hogy az ÉMI-engedély egy konkrét termékre, azaz rendszerre vonatkozik, egy könnyűszerkezetes ház rendszerének bevizsgálása (statika, élettartam, toxikusság, tűzvédelem, akusztika, stb.) pedig nagyjából 6–8 millió forintba kerül. Aki viszont ezt az összeget egyszer kifizeti, ugyanazt a szerkezetet és rétegrendet folyamatosan, biztonságosan alkalmazhatja."
Nem eldobandó
Mint megtudtuk, az évi néhány házat építő kisvállalkozóknak arra sem lenne szükségük, hogy saját, bevizsgált szerkezetük legyen, hiszen meghatározott rétegrendű falszerkezetet már eleve engedéllyel rendelkező gyártótól is be lehet szerezni. A gond azonban az, hogy ma Magyarországon hiába vannak jogszabályok arról, hogy ki készíthet könnyűszerkezetes épületet, ezt a jogosultságot senki nem ellenőrzi. Emiatt az épít házat, aki csak akar, méghozzá büntetlenül.
A készházakkal kapcsolatos leggyakoribb probléma egyébként az, hogy a kivitelező nem megfelelő anyagokat épít be a házba, nem megfelelő módon, nem megfelelő rétegrendben építve össze. A könnyűszerkezetes házaknál gondot okozhat a vizes, nem a készházakhoz előkészített vagy vékonyabb faszerkezet is, de az is gyakori hiba, hogy a gipszkarton vagy a gipszrostlap vékonyabb a kelleténél. Gyakran előfordul továbbá, hogy a hőszigetelés sem a megfelelő tömegsúlyú, és részben emiatt rossz a ház hőszigetelése. Ennek oka, hogy sok esetben szakértelem nélküli kivitelezők vállalkoznak könnyűszerkezetes házak kivitelezésére.
Veresegyházi rém
A közelmúltban több panasz is érkezett a készház szövetséghez az ÉMI-engedély nélkül építő vállalkozókra: "Többen is panaszkodtak arra, hogy a kivitelező nem a megállapodás szerint építette meg a házat. Már nyár óta figyelemmel kísérjük például egy veresegyházi tulajdonos ügyét. A hölgy, mielőtt belevágott volna az építkezésbe, a kivitelező cégét az APEH-nél leellenőriztette, és a szerződést is közjegyző előtt kötötte. Ehhez képest már az építési engedély is hiányos volt. A veresegyházi önkormányzat ennek ellenére kiadta az építési engedélyt, pedig a beépített szerkezet nem volt megjelölve, és forgalomba hozatali engedélye sem volt" – meséli Kárpáti József, majd hozzáteszi, hogy a házat mégis fölépítették, a hölgy pedig fizetett, de számlát nem kapott. A dolog érdekessége az is, hogy a tulajdonos hitelből fedezte a költségeket, és a kölcsönt is gond nélkül megkapta, pedig legalább a kivitelezési költségek 70 százalékáról számlával kellett volna elszámolnia. Gond az önkormányzattal sem volt: a használatbavételi engedélyt szó nélkül megkapta az épület, gyakorlatilag mindenféle ellenőrzés nélkül.
Dől a fa!
"Papíron tehát minden rendben, a ház viszont kezd összedőlni, a kivitelező ugyanis hozzáértés hiányában silány munkát végzett" – folytatja Kárpáti, majd fölsorolásba kezd: "A tető fogópárja, ami a tetőszerkezetet összefogja, egyszerűen hiányzik. A tető ezért szétnyomja a falakat. Amikor legutóbb láttuk az épületet, már a kémény és az oromfal is dőlt ki a házból. A tulajdonos ennek ellenére hiába panaszkodott a hatóságoknál, azt a választ kapta, hogy kárigényét csak polgári peres úton érvényesítheti. Pénze viszont nincs a pereskedésre, ráadásul a bankhitelt már törlesztenie kellene. A szakértők ráadásul visszabontást javasolnak neki, ami további több mint kétmilliós költséget jelentene."
Szigethalmi sorozat
A szigethalmi házak esete is jó példa a kókler kivitelezésre. "Ezeknél a házaknál ugyancsak minősítés nélküli, vékony szerkezeteket használtak, és rendkívül olcsó, 8–12 millió forintba kerülő, 100 négyzetméteres épületeket húztak fel. A csapda pedig ott van, hogy a silány épületeket első körben megvásárló, majd az átverésre ráeszmélő tulajdonosok nem hozzák nyilvánosságra a problémát, hanem megpróbálnak úgymond fű alatt szabadulni az épületektől. Jelenleg is több olyan épület van a piacon, amellyel nyilvánvalóan baj van" – szögezi le az építési tanácsadó, aki állítja, hogy az ilyen típusú hibáknál, azaz amikor a szerkezet kívülről csak kátránypapírral és rabichálóval van burkolva, majd pedig be van színezve, gyakorlatilag az egész házat el kell bontani.
Eső előtt
Az ilyen jellegű visszaélések megelőzhetőek lennének, ha a tulajdonosok kizárólag engedéllyel rendelkező falszerkezeteket engednének házaikba építeni, ami persze többe kerül, mint az engedély nélküli szerkezet. (Az ÉMI-engedélyt a www.emi.hu oldalon le is lehet ellenőriztetni, és az is sokat segít, ha a tulajdonos az építkezés során saját műszaki ellenőrt alkalmaz. 2010-től egyébként már jobb lesz a helyzet: ekkor nyílik Magyarországon az első mintaházpark, ahol csak törvényesen, ÉMI-engedéllyel rendelkező vállalkozók mutathatják be energiatakarékos készházaikat.
A készházvásárlás és építtetés tehát elvileg nem lenne kockázatos, ahogy kellő körültekintés mellett a használt készház vásárlása sem: ez esetben ugyancsak komoly szerepe van a műszaki ellenőrnek, aki az utólagos ellenőrzésnél a szerkezetet is megbontathatja. Így derül ki, hogy megfelelő-e a hőszigetelés, penészedik-e a falszerkezet. Az energiatanúsítvány készítésekor használt hőtérkép is sok mindent elárul egy adott épületről: ahol ugyanis a szerkezet nem megfelelő, ott a hő is távozni tud, a hőkamerás felvételek pedig akár tizedfokos különbséget is érzékelnek. Használt épület vásárlásakor ezért célszerű mindenképpen termofényképet készíteni.
Ellenőrzésre egyébként nem csak a készházaknál lenne szükség: egy vizsgálaton például az derült ki, hogy a könnyűszerkezetes épületeknél is nagyjából annyi hibát fedeznek föl, mint a hagyományos tégla családi házaknál, de a közvélemény érzékenyebben reagál a készházas történetekre.
Forrás: www.ingatlanmagazin.com
Nem épülhet készház minősítés nélkül
(2009.07.15.)
Ha az építési engedélyre benyújtott tervdokumentáció nem tartalmazza
a készház minősítését, akkor az engedélyt meg kell tagadni - hívja fel a figyelmet
Fegyverneki Sándor országos főépítész Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
l. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet építő
tagozata évek óta szorgalmazza, hogy csak bevizsgált - minősített - készházakat lehessen
forgalmazni. Ez nem csak a gyártók, hanem a megrendelők érdeke is - mutatnak rá.
Kárpáti József tagozati elnök az elmondta: a főépítész építési hatóságoknak írt
levele az eddigi viták, félreértések végére tesz pontot. A szakma már régóta szorgalmazta,
hogy csak megbízható technológiával készült házra adjon a hatóság építési engedélyt. A levél - bevezetője szerint is - az egységes jogalkalmazást segíti.
Egy - három miniszter által jegyzett - 2003. évi rendelet tartalmazza az építési
termékekkel kapcsolatos követelményeket. Ezek műszaki specifikációit szabvány, vagy az
építőipari műszaki engedély (ÉME) tartalmazza. A téglára van szabvány, de a könnyűszerkezetekre
nincs, így arra ÉME engedélyt kell szerezni, amit Magyarországon az Építésügyi Minőségellenőrző
Innovációs Nonprofit (ÉMI) Kft. ad ki. Az engedély az adott fal- és födémszerkezetre -
mint építési rendszerre - szól, így abból bármilyen alaprajzú ház építhető. Az ÉME például
leírja, hogy milyen a fal rétegrendje, miből épül fel. Ha a gyártó ezeken változtat, akkor
új ÉME-t kell kérnie.
A tavaly májustól hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat pedig azt
írja elő, hogy könnyűszerkezetes épület csak akkreditált intézetben bevizsgált
szerkezetből építhető. A vizsgálat itt - értelemszerűen - tűzvédelmi vizsgálatot
jelent, amelynek eredménye a Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI). Az ÉMI ezt is
elkészíti, és a minősített szerkezeteket a honlapján közzéteszi.
Az építési engedély kérésekor csak az ÉME első oldalait kell beadni,
ezeken szerepel a termék tulajdonsága, valamint az, hogy meddig hatályos a dokumentum.
Aki ezt nem csatolja, attól az építési hatóság megtagadja az engedélyt - tartalmazza az
országos főépítész levele.
Túlvagyunk a világgazdasági válság mélypontján?
(2009.04.10.)
Azt még senki nem merte kimondani, hogy "túl vagyunk a világgazdasági válság mélypontján",
de az első olyan óvatosabb előrejelzések már elkezdtek napvilágot látni, hogy "Pszt!
Ne kiabáljuk el, de nagyon halkan talán már reménykedhetünk
benne, hogy komoly fordulat elején járunk..."
Egy hónapja tart az emelkedés a világpiac tőzsdéin, egyre optimistább a hangulat.
A vezető amerikai tőzsdemutatók 25%-kal emelkedtek. 76 éve fordult elő utoljára ilyen,
hogy a Dow Jones négy héten keresztül folyamatosan emelkedett volna.
A BUX-index 35%-ot emelkedett egy hónap alatt, az OTP részvény megduplázódott.
Megállt a forint gyengülésének trendje, és a mélyponthoz képest (317 forint/euró)
már 9%-kal erősebb az árfolyam.
Jelentősen estek az állampapírpiaci hozamok (a különböző hosszú lejáratú hozamok
200-300 bázisponttal kerültek lejjebb).
Egyre több jel utal arra, hogy a világ vezető
pénzügyi intézményei a válság menedzselése céljából végre hajlandóak
lehetnek "előremenekülni", nemzetközi
összefogást sürgetni és a pénzügyi integrációs folyamatokat felgyorsítani.
Az Európai Központi Bank "megfontolja",
hogy az euróövezeten kívüli uniós tagországok állampapírjait
is elfogadják fedezetként az EKB repotenderein. Ez azt
jelentené, hogy májustól a magyar államkötvényeket is le
lehet majd tenni fedezetként, amiért gyakorlatilag korlátlan
euróhitelt folyósíthatna az Európai Központi Bank a kereskedelmi
bankoknak. Ez rendkívül megnövelné a magyar állampapírok
iránti keresletet!
Az IMF kinyilatkozta, hogy a maastricht-i konvergenciakritériumok teljesítése nélkül
is be kellene vezetni az összes Közép-Kelet Európai országban az eurót. (Igaz, ezzel az
Európai Központi Bank és az eurozónás tagországok még nem értenek egyet, de az akkor is
nagy szó, és újdonság, hogy egy ilyen radikális állítás egy hivatalos IMF-tanulmányban
és közleményben már megjelenhetett!)
A piaci folyamatokat figyelve tehát, a következő két állítást tehetjük:
Talán végre lehetünk egy kicsit optimisták, és elképzelhető, hogy túlvagyunk
a világválság mélypontján.
Elképzelhető, hogy lassan egy új pénzügyi
világrend alakul ki, amely a fokozottabb nemzetközi együttműködést,
a pénzügyi felügyeletek kiterjesztését, hazánkban pedig
az euró bevezetésének a felgyorsítását jelenti majd.
Számlával büntet a hivatal (2008.12.04.)
Január elejétől új épületekre kötelező, régiekre ajánlatos lesz az
energiafelhasználást minősítő energetikai tanúsítvány elkészítése.
A zöldkártyaként is emlegetett dokumentum közvetlen célja az energiahatékonyság növelése,
de hosszabb távon hatással lesz az ingatlanpiacra is. Retorzióra – az energiaszámlán túl –
nem kell számítani, de nehézségekre igen: induláskor mindössze 40 szakemberhez
fordulhatunk.
Csak nyerhetünk vele A „zöldkártya” új építésű lakások esetében kötelező,
használt ingatlanoknál azonban a tulajdonos dönti el, hogy elvégezteti-e a felmérést,
amelynek rendeletben előírt költsége maximum 11 ezer forint lehet. Az Energia Klub
szerint két okból is érdemes kikérni a 10 évre érvényes dokumentumot.
Egyrészt adásvételkor értékes információt jelent, hogy hol és milyen úton szökik
az energia. Másrészt, ha az ingatlan „C”, vagy annál gyengébb kategóriába tartozik,
az energiatanúsítást végző szakember írásban tesz javaslatot az energiahatékonyság
növelésére. Király Zsuzsanna hangsúlyozza, hogy ilyenkor a gyártóktól független
szakembertől kaphatunk tanácsot, aki nem mindenáron a nyílászárókat akarja velünk
kicseréltetni, ha például a kazán rossz. A minősítést új ingatlanra a kivitelezési
dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat
alapján is ki lehet adni. Használt lakások esetében azonban csak felsőfokú
végzettséggel, szakmai tapasztalattal rendelkező, a
mérnöki vagy az építészkamaránál jogosultsági vizsgát teljesítő személy végezheti.
Nem lesz elég szakember? És épp ez az egyik pont, ami a gyakorlatban megnehezíti majd a
lakcímke tömegessé válását – emeli ki az Energia Klub szakértője. Képzeljük el, mennyire
motivál egy magas képzettségű, komoly szakmai tapasztalattal rendelkező mérnököt az 5500
forintos órabér, amikor a munkára, vagyis egy-egy energiatanúsítvány elkészítésére maximum
két órát fordíthat. Király Zsuzsa szerint az árakat a piacnak kellene meghatároznia. Kifogásolja
a maximált munkadíjat Bánhidi László, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke is. Az első vizsgákra
eddig alig negyven fő jelentkezett, holott a kormányrendelet értelmében január elsejétől új
épületekre nézve a tanúsítvány kötelező. Bánhidi szerint országosan körülbelül 500-1000
minősítést végző szakemberre lenne szükség. Az alelnök neuralgikus pontnak tartja azt
is, hogy a rendelet értelmében a rezsiszámlák alapján is el lehet készíteni az energetikai
tanúsítványt. A számlák ugyanis nem annyira a hőveszteségről, mint inkább a lakók szokásairól
és komfortérzetéről árulkodnak – mondja az alelnök.
A „pénzbüntetést” a fűtésszámla jelenti A tanúsítvány általában az ingatlan tulajdonosának
vagy használójának tájékoztatására szolgál, a korszerűsítési javaslat pedig – mint egy szakvélemény –
segítséget nyújthat az energiatudatos felújításhoz. Új épületek esetében a jelenleg hatályos
energetikai minimumkövetelmények teljesítését is igazolja – nyilatkozta lapunknak Soltész Ilona,
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium építésügyi és építészeti főosztály osztályvezetője.
Egyes energiamegtakarítási célú pályázatoknál – például paneles pályázatok –
az épületek korszerűsítés előtti és utáni energetikai minőségének jellemzését is e
dokumentummal lehet a legjobban megmutatni. Külföldi tapasztalatok szerint az épületek
energetikai jellemzőinek feltüntetése hosszabb távon az ingatlanok árát is befolyásolja,
elismerve az alacsonyabb üzemeltetési költségek előnyét. Továbbá ösztönzi az embereket,
hogy mindennapi tevékenységük során takarékosan viselkedjenek. A tanúsítvány végső célja
pedig a lakossági energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.
Meglévő épületek esetében a tanúsítvány bármilyen kedvezőtlen eredménye szankció nélkül marad,
a „pénzbüntetést” maguk a fűtésszámlák jelentik – fogalmaz az osztályvezető. Új épületeknél
azonban 2006. szeptember 1-jétől energetikai minimumkövetelményeknek kell eleget tenni,
amit az építési engedélyezési eljárásban bizonyítani kell. Ha az építés során az engedélyezett
tervektől eltértek, és a kész épület tanúsítványa nem éri el a követelményszintet, akkor az
építésügyi hatóság az épület utólagos hőszigetelését, vagy a terveknek megfelelő átalakítását
is elrendelheti.
Új házakra jövőre kötelező az energiatanúsítvány (2008/11/21)
A 2006 szeptemberétől építési engedélyt kapott épületek közül januártól csak az kaphat használatbavételi engedélyt, amelyre elkészítették az energetikai tanúsítványt - mondta Frigy Antal, a gazdasági minisztérium főtanácsosa a IV. Készház-konferencián.
Ma már piacon vannak a passzív készházak, amelyek négyzetméterre vetítve nem fogyasztanak több energiát évi 15 kilowattóránál, ami 16-18 köbméter földgáznak felel meg, - mondta Rudolf Sellhorst, az európai Készház Szövetség elnökségi tagja. Négy-öt éven belül megjelennek az aktív házak is, amelyek több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak - tette hozzá.
Bíró Marianna, a gazdasági minisztérium szakembere a tanúsítványokkal kapcsolatban elmondta: a használt lakásoknál 2011. december 31-ig önkéntes lesz a vizsgálat. Az új épületeknél kötelező lesz bemutatni a tanúsítványt az építési hatóságnál a használatbavételi engedély kérésekor.
Forrás: MTI
Interjú Kárpáti Józseffel az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő
Tagozatának elnökével (2008/11/24)
Nyolcadik alkalommal rendezik meg november 21. és 23. között
a készház Vásárt a Budapest Kongresszusi Központban.
Milyen újdonságokkal
találkozhatnak idén a látogatók? Mivel jövő év január elsejétől kötelező lesz az új épületekre az energiatanúsítvány
kiállítása, az idei vásáron az energiatakarékosságra, az alacsony energiaigényű
házakra koncentrálunk. A készházak végre megmutathatják, hogy a jó hőszigetelés
révén milyen alacsony lehet az energiafelhasználásuk. A megszokott kínálati
szélesség mellett idén nagy hangsúlyt fektetnek a kiállítók a bio-, vagyis
a kender-, a farost- és parafa alapú szigeteléseknek. A látogatók tájékozódhatnak
majd a solar tetőről, az intelligens otthonról, a hitellehetőségekről is.
Hány kiállítóra és vendégre számítanak? Tavaly körülbelül 1500 regisztrált, összesen mintegy 2500 vendégünk volt.
Idén is körülbelül ennyi emberre számítunk, ők összesen húsz kiállító kínálatából
válogathatnak.
Jól gondolom, hogy a készházak többségét a főváros környékén építik?
Valóban a legtöbb ilyen épület a budapesti agglomerációban épült, de sok készházat
húznak fel a Dunán-túlon, a Balaton környékén is. Főként azok választják
ezt a formát, akik gyorsan, élményszerűen akarnak építkezni. Reggel leszállítják
az elemeket, és estére már áll is a ház.
A minőséget érintő kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők
Idén ismét megrendezik a Készház Vásárt. Az instant építészet legújabb trendjeit felvonultató eseménynek a Budapest Kongresszusi Központ ad helyet a hétvégén.
Gyors, pontos és élményszerű építkezés - ezt ígérik a hazai forgalmazók a készházakat választó ügyfeleiknek. A megrendelő telkére ugyanis reggel megérkeznek a szükséges, előre gyártott elemek, ezeket pedig a helyszínen egy nap alatt össze is szerelik a szakemberek. Ez pedig valóban egy instant építkezés, a minőségre azonban érdemes figyelni.
Ebben is segítségünkre lehet a hétvégi vásár, hiszen idén az Építésügyi Minőségellenőrző
Innovációs Kht. szakemberei is képviseltetik magukat az eseményen. Tőlük pedig
megtudhatják az érdeklődők, hogy a különböző gyártóknak milyen termékeik vannak
bevizsgálva, és általában kinek, milyen felelőssége van az építkezésen. Ha ezekre
az apróságnak korántsem nevezhető részletekre ügyelünk, egy hosszú élettartamú,
csekély energiafogyasztású házat nyerhetünk. Hazánkban jelenleg körülbelül 200
cég foglalkozik készházak gyártásával, szerelésével. Ők évente több mint kétezer
ilyen épületet húznak fel Magyarországon. A piac tehát igen telített. Ha figyelembe
vesszük, hogy a szomszédos Ausztriában körülbelül ötven cég épít fel évente több
mint ötezer készházat, látható, itthon kissé "sok az eszkimó és kevés a fóka".
De talán ez általánosan is elmondható a magyar építőiparról.
Jövőre azonban a sok szereplőnek vélhetően még kisebb tortaszeleten kell majd
osztoznia, hiszen várhatóan visszaesik az építkezési kedv. Ez részben annak tudható
be, hogy a bankoknál szigorodik a hitelezés, így a jövőben várhatóan csak a legjobb
energiafelhasználású, A+ kategóriás épületekkel lesz esélyük a hitelkérőknek.
A készházak takarékos megoldást jelenthetnek az építkezni vágyóknak. Persze itt
is megtalálhatók a luxusépületek, ezekért már jócskán a zsebükbe kell nyúlniuk
a leendő tulajdonosoknak.
Forrás: Metro - Kiss András (2008. november 19.)
Az Európai Készházgyártók Szövetsége Zürichben megtartotta éves közgyűlését
A közgyűlésen műszaki, minősítési kérdések, közös marketing munka és az uniós szabályozás módosításának feladatairól folyt a megbeszélés.
A tagországok beszámolói előtt Bulgária Készház Szövetségét - egyhangú szavazással - állandó tagnak felvettük.
A szakmai munka kiemelkedő eleme az Elnökség 8 pontos kritériumrendszere, mely a leendő tagokra
és a jelenlegi tagokra kötelező érvényű. Összefoglalva ezeket a kritériumokat:
Az Európai Készházgyártók
Szövetségének tagja olyan európai országban működő szervezet lehet, mely tömöríti országának
jellemző készház
vállalkozásait és elismerje az Európai Készház-gyártók
Szövetségének alapszabályát. A tagszervezet minden tagvállalkozásának fő
tevékenysége a Készházas
iparhoz kell tartozzon, és minden egyes tagvállalkozás önállóan kell rendelkezzen független
vizsgálóintézet általi műszaki specifikációval, melyet az önálló vizsgálóintézet rendszeresen
ellenőriz is. A műszaki specifikációnak a készház valamennyi szerkezeti elemére kell vonatkoznia.
A készházaképítés európai helyzetéről a tagországok prezentációikban számoltak be: 2007-ben Németországban 40%-os, Írországban 70%-os volt a visszaesés, Ausztriában lassú emelkedés tapasztalható, Svájcban a magas minőségű felső kategóriás épületek száma nő. Magyarországon összességében stagnál, de a nagypanelosoknál némi növekedés, a helyszínen szerelt technológiánál némi csökkenés volt a piacon.
Komoly kutatás indult az osztrák szövetségnél, a faház és a téglaépületek összehasonlítására. Vizsgálják az épület tartósságát, épületfizikai jellemzőit, energiafelhasználását, élettani hatásait. A kutatásról tájékoztatást kapunk.
Ehhez kapcsolódóan nagyon fontos, hogy minden országban megismertessük a készházak előnyeit, és azt nemcsak a felhasználók, hanem a jogalkotók felé is meg kell tenni. (Rádiót, tv-t sajtót fel kell használni, az ehhez szükséges anyagot az Európai Készházgyártók Szövetségének Elnöksége a Tagországok rendelkezésére bocsátja.)
November 20-án a Készház Konferencián az Európai Készházgyártók Szövetsége Elnökség egy tagja előadást tart az Európai készház helyzetről, trendekről, a fejlődés lehetőségeiről. Kérdésekre is választ ad.
Az Európai Készházgyártók Szövetsége fokozni kívánja az európai jogalkotás terén a készházak ismertségét, emiatt Brüsszel felé további lobbytevékenységet folytat és a jövő évi marketing és műszaki meetinget Brüsszelben tartja.
Budapest, 2008. szeptember 29.
Wiesner György Építőipari Vállalkozók Országos Szövetség (ÉVOSZ) Könnyűszerkezet-építő Tagozatának Alelnöke
A MAKÉSZ védjeggyel rendelkező cégek közül az Anico-készházak (Anico
Kft.) elsőként tért át a cellulózszigetelésre.Az előregyártott nagypaneles
falszerkezeteibe és födémszerkezetébe is a hagyományos üvegszálas szigetelőanyag
helyett befújásos technológiával cellulózszigetelést alkalmaz. A cellulózszigetelés
nem más, mint újságpapír, amit egy újrahasznosítási folyamat révén rostszálaira választják
szét. Feldolgozása többféle is lehet: vagy aprítják – ekkor a rostszálak rövidebbek –,
vagy hosszú rostszálaira roncsolják a papírt. A mindkét eljárás során kivont nyomtatási
ólomtartalom eredménye az egészségre ártalmas anyagoktól
tökéletesen mentesített, tiszta cellulóz. Bórásvány hozzáadásával garantáltan távol tartja a rágcsálókat,
rovarokat, bogarakat, illetve bóraxtartalma miatt nem gyúlékony, B2 besorolásával
tűzgátló szerkezetekben is alkalmazható. Az így átalakított szigetelőanyagot
egy gép segítségével a kitöltendő üregekbe fújjuk. A
RÉSMENTES befújhatóságából adódóan egy hőhídmentes EGYSÉGES szigetelő réteg
keletkezik, amely hatékonyabban szigetel, mint a gyapotalapú szigetelések. A nagy térfogatsűrűségnek (befúvási sűrűség
tetőtérnél 40-55 kg/m3, falakban 45-65 kg/m3) és a filcelődés módjának köszönhetően
nem csúszik össze, formatartó, idővel nem lesz hőhidas. A cellulózszigetelés akár
30 százalék nedvességet is képes felvenni és leadni anélkül, hogy tömörödne,
összeesne, hogy a szigetelőképessége romlana. Nagy tömegének számtalan előnye
van: rendkívül magas a hőtárolási kapacitása 26,4%-kal
kevesebb fűtési energiát használ fel, mint az ásványi gyapottal szigetelt
épület, hőfokcsillapítása 6-8-szoros a szálas anyagokéhoz képest – ennyivel
nehezebben melegszik át. A cellulózszigetelés a nyári melegben a térelhatárolókon keresztüli hőterhelést
elnyújtja, emiatt a napi legmagasabb hőmérséklet akkor éri el a lakrészt, amikor
a külső hőmérséklet már olyan alacsony, hogy szellőztetéssel a sugárzó hőt
lehetséges ellensúlyozni.
Az építtetők nehezen tudják eldönteni, miből, mit,
mikor, hol, kivel, hogyan, építsenek? A hagyományos építkezés helyett ma már
egyre több család dönt a könnyűszerkezetes építkezés mellett.
Rendezvényükkel ehhez kívánnak a MAKÉSZ védjeggyel rendelkező könnyűszerkezetes
házakat építő cégek segítséget nyújtani.
A VIII. Készház Vásár 2008. november 21-22-23-ig a
Budapest Kongresszusi Központban kerül megrendezésre. A Kiállításon
a látogatók fa és fémvázas készházakat, rönkházakat, passzívházakat
építő vállalkozásokkal találkozhatnak, illetve információt kaphatnak
energiatakarékos építkezési technológiákról, a megújuló energia forrás használatáról,
építési hitelekről, telkekről, stb.
A könnyűszerkezetes házak építési engedélyének kiadása ebben az évben szigorodott.
Az új Országos Tűzrendészeti Szabályzat (OTSZ) ötödik számú mellékletének
idevágó pontja alapján: "könnyűszerkezetes ( készház,
vagy gyorsház stb.) épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával
és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással stb. létesíthetőek".
Ebből következik, hogy sem építési, sem használatbavételi engedély nem adható ki
olyan könnyűszerkezetes épületre, ahol a technológia és valamennyi építési termék
(külső fal, válaszfal, födém, egyéb szabvánnyal nem rendelkező épületelem)
nem rendelkezik minősítéssel, azaz nem rendelkezik ÉME engedéllyel.
A MAKÉSZ védjeggyel rendelkező cégek valamennyi terméke rendelkezik,
megfelelőségi igazolással, illetve ÉMI minősítéssel.
A készházak további előnye, hogy 2009. januárjától kötelezően bevezetésre kerülő
energetikai tanúsítás alapján a legkedvezőbb "A+" kategóriába sorolódik be, ami egyben
a készházak felértékelődését is jelenti az ingatlan piacon. Az épületek energetikai
tanúsítása közvetlenül is érinti a lakosságot: ha valaki el akarja majd adni a lakását
vagy a házát, akkor energetikai tanúsíttatást, úgynevezett "zöldkártyát" kell kiállíttatnia.
Ez a "zöldkártya" az épület energiafogyasztását lesz hivatott megmutatni.
A skála a legkedvezőbb "A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb "I" kategóriáig terjed.
A könnyűszerkezetes házakat építő cégek a VIII. Készház Vásáron az új
2008. évi kínálataikkal, új áraikkal, akciókkal, energiatakarékos épületeikkel
vesznek részt. A MAKÉSZ védjeggyel rendelkező cégek mellett a gyártók beszállítói is
új ajánlataikkal mutatkoznak be a vásáron, pl. nyílászárókat, ablakokat, tetőfedő anyagokat,
burkolatokat, szanitereket, energiatakarékos fűtésrendszereket, megújuló energiákat hasznosító
berendezéseket, gipszkarton rendszereket, hőszigeteléseket, különböző szaklapokat illetve
ajánlataikat ismerhetik meg az érdeklődők.
Kontár készházépítők alkonya (2008.05.27.)
A csütörtöktől alkalmazandó új Országos Tűzrendészeti
Szabályzat szerint csak minősített könnyűszerkezetes épület kaphat építési,
illetve használatbavételi engedélyt. Ezzel megvalósul az, amit a szakma
tisztességes gyakorlói régóta szorgalmaznak - adta hírül az Építési Vállalkozók
Országos Szakszövetségének (ÉVOSZKönnyűszerkezet -építő Szakmai Tagozata
Az új Országos Tűzrendészeti Szabályzat (OTSZ) ötödik számú mellékletének
idevágó pontja így szól: " könnyűszerkezetes ( készház,
vagy gyorsház stb.) épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával
és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással stb. létesíthetőek". Ebből következik, hogy sem építési, sem használatbavételi
engedély nem adható ki olyan könnyűszerkezetes épületre, ahol a technológia és valamennyi
építési termék (külső fal, válaszfal, födém, egyéb szabvánnyal nem rendelkező épületelem)
nem rendelkezik minősítéssel.
Jelenleg a könnyűszerkezetes -,
gyors- és készházak
építő cégeknek mindössze egyharmada rendelkezik bevizsgált termékkel, tehát
áruinak ÉME (Építési Műszaki Engedély) száma, dokumentuma van. Csak néhány vállalkozás
van még a piacon, amely Európai Műszaki Specifikációval, vagy Európai Forgalomba
Hozatali Engedéllyel (ETA, CE) rendelkezik. A többiek különböző kifogásokkal,
egyedi gyártmányra való hivatkozással, hamis okmányokkal szereztek építési,
illetve használatbavételi engedélyt. A tűzvédelmi vizsgálat hiánya miatt egyre
több cég próbálkozik azzal, hogy megkeresi a minősítéssel rendelkező társaságok
valamelyikét, kérve, hogy adja át az ÉME dokumentumát, vagy másolatát.
A múlt évben kétezeregyszáz épület épült könnyűszerkezetes -technológiával.
A makész védjeggyel (az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZKönnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozata által odaítélt védjegy) rendelkező cégek nyolcszázhetvenhét házat
építettek. További négyszáz ház épülhetett megfelelő minősítéssel, a többi nyolcszáz
épület valószínűleg szabálytalanul kapott építési engedélyt. A panaszok döntő többsége a
minősítés nélküli termékkel dolgozó cégek épületeire érkezik az etikai bizottságot
és ombudsmant is működtető szakmai tagozathoz.
60 százalékos energiamegtakarítás is elérhető a könnyűszerkezetes technológiával épült családi házaknál
Akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhető a könnyűszerkezetes technológiával - állítják a készház szakértők.
A gyorsaságon kívül vélhetően ez is oka a készházak iránti növekvő érdeklődésnek.
Korábban a hitelintézetek alulértékelték a könnyűszerkezetes technológiával
épült házakat, azonban mára már sikerült elérni, hogy a Makész védjegyet viselő
szerkezetből épült házak esetében a hitelfedezeti érték is megközelítőleg annyi,
mint a téglából épülteknél.
A készházak jó hőszigetelésük miatt a jövőre elkészülő
energiatanúsítvány szerint az „A” kategóriába fognak tartozni, amely a legjobb
energiaigényű építmények kategóriája lesz. Ez azt jelenti, hogy ekkortól a C
kategóriás, átlagosnak számító lakóházaknál 60 százalékkal kevesebb energiát
igényelnek.
S hogy milyen négyzetméteráron építtethetünk könnyűszerkezetes családi házat?
A Makész adatai szerint a helyszíni szerelésű favázas-fémvázas szerkezetű
épületek már bruttó 130-160 ezer forintos négyzetméteráron megrendelhetők,
míg a nagypaneles készházak négyzetméterára 150-220 ezer forint között szóródik.
A gerendaházak ára 250 ezer forint/négyzetméter, a dupla boronásaké pedig
280 ezer forinttól indul.
VII. Készház Vásár a Lakásvásár keretén belül
2008. március 7-8-9. (SYMA Csarnok)
Az építtetők nehezen tudják eldönteni,
miből, mit, mikor, hol, kivel, hogyan, építsenek?
A hagyományos építkezés helyett ma már egyre több család dönt
a könnyűszerkezetes építkezés mellett. A VII Készház Vásár ehhez
kíván segítséget nyújtani az építés előtt álló érdeklődők részére.
A VII Készház Vásár a Lakásvásár keretében lesz lebonyolítva
2008. március 7-9-ig a SYMA Sport és Rendezvény Központban.
A Kiállításon a látogatók helyszíni szerelésű,
fém- és favázas technológiával készülő, valamint a kis- illetve nagypanelos
készház-technológiát használó, illetve rönk és gerendaházat építő vállalkozásokkal találkozhatnak.
A könnyűszerkezetes házak építési engedélyének kiadása ebben az évben szigorodott, ami elsősorban
a nem megfelelő minőségben, ÉME minősítés nélkül házakat építető cégeknek okoz nehézséget.
Az ÉVOSZKönnyűszerkezet-építő Tagozatának tagjai a hazai piacon a megfelelő minőséget szavatoló
könnyűszerkezet-építő vállalkozások, akik a megrendelők bizalmának erősítése érdekében hozták létre
a Makész védjegyet.
A Makész védjeggyel rendelkező cégek valamennyi terméke rendelkezik,
megfelelőségi igazolással, illetve ÉMI minősítéssel. A könnyűszerkezetes házakat építő cégek a VII Készház Vásáron az új 2008. évi kínálataikkal,
új áraikkal, akciókkal, energiatakarékos épületeikkel vesznek részt.
A Makész védjeggyel rendelkező cégek mellett a gyártók beszállítói is új
ajánlataikkal mutatkoznak be a vásáron, pl. nyílászárókat, ablakokat,
tetőfedő anyagokat, burkolatokat, szanitereket, energiatakarékos fűtésrendszereket,
megújuló energiákat hasznosító berendezéseket, gipszkarton rendszereket,
hőszigeteléseket, különböző szaklapokat illetve ajánlataikat ismerhetik
meg az érdeklődők. Ráadásként a vásáron Lakásépítési Hitel-lehetőségéről
is tájékoztatást kaphatnak.
Az egyetlen készház gyártó, aki Magyar Termék
védjeggyel rendelkezik (2007.10.24.)
Az
ÉMI, ISO minősítéseken és a Makész védjegyen túl 2007-től az Anico
Kft. által előregyártott kis- és nagyfalpanelek Magyar
Termék védjeggyel
is rendelkeznek. A szigorú minőségi ellenőrzéseket követően Magyarországon
az első készház gyártó cég vagyunk, aki használhatja a Magyar
Termék
védjegyet, amelyet azon gyártó
cégek kaphatják meg termékeikre, amelyek az átlagosnál jobb minőségűek.
A Magyar Termék Kht. célja, hogy a magyar munkaerő biztonságát és a magyar
termékek becsületét visszaállítsa, a fogyasztók figyelmét pedig felhívja
a megbízható, jó minőségű magyar árukra. Erre azért van szükség, mert
az országot elárasztják a rossz minőségű, ellenőrizetlen termékek. A
külföldről behozott, gyakran alacsony minőségű termékek olcsósága a fogyasztók
számára a legtöbb esetben nagyonis sokba kerül. Nem csupán a silányabb
színvonal miatti ráfizetésre gondolunk, hanem arra is, hogy az importáru
hosszú távon a magyar munkahelyeket is veszélyezteti.
Nem
háborút akarunk indítani a külföldi termékek ellen. Nem az Európai Unió
ellen tiltakozunk. Hisszük, hogy a globalizálódó világban a magyar termékeknek
is meg lehet, és meg is van a méltó helyük. Szeretnénk
a hazai termékeket könnyebben felismerhetővé tenni a piacon.
A
védjeggyel befolyásolt vásárlói tudatosság persze csak akkor működik,
ha az embléma nem pusztán származási versenypozíciót jelez, hanem minőségi
garancia is egyben. Ezért egy független szakértői bizottság állapítja
meg, hogy mely termék felel meg a szigorú előírásoknak (A független
minőségfejlesztési szakértő, korábban a Kiváló Áruk Fórumát is szervezte,
és tagja volt a Nemzeti Akkreditáló Testületnek is.)
A termékeknek nem kell kizárólag magyar alapanyagból készülniük, mert
ez a társaság (Magyar Termék Kht.) szerint ellenőrizhetetlen, feltétel a jó minőség és hogy a termék Magyarországon
nyerje el végső formáját. Kizáró ok, ha a termék külföldön került kifejlesztésre,
a társaságnál ugyanis az is alapvető szempont, hogy a tagvállalat profitját
magyarországi fejlesztésekre fordítsa.