|
" Sokakban
felmerül a kérdés, ha télen a jó hőszigetelés miatt valóban energiatakarékosak
is a könnyűszerkezetes épületek, vajon hogyan viselkednek a nyári
nagy melegben.
A hagyományos, "nehéz" építésű (tégla-, beton-) házak
nagy tömegük miatt lassabban melegszenek fel, mint a könnyűszerkezetes
épületek, ami a nyári hőterheléssel szemben előnyt jelent. Ugyanakkor
a tárolt hőt lassabban adják le, ezért este és éjszaka is meleget
sugároznak. Az 1. ábrán egész napos ciklusra
vetítve mutatom be a belső hőmérséklet változását könnyű és nehéz
épületszerkezet alkalmazása esetén, nap elleni védelem nélkül.
Hogyan
védekezhetünk tehát a nyári napsugárzás ellen?
Mindkét
építésmódban a nyílászárók engedik be a legtöbb meleget. A
legfontosabb teendő az ablakok árnyékolása. Az
építész tervező a telek adottságait figyelembe véve előre gondoskodhat
a megfelelő tájolásról, a természetes és a beépített árnyékolásról.
A 2. ábrán az látható, hogyan védhetjük
ablakainkat nyáron a benapozástól.
Lombhullató fa telepítésével a
déli, illetve a nyugati oldalon védhetjük földszinti
ablakainkat, mert így télen a csupasz ágak között átsüt a nap.
Az emeleti nyílászárók védelmét
külső, mozgatható árnyékolóval oldhatjuk
meg, amely lehet redőny
vagy állítható lamellás zsalu. Az eresz
kellő megnyújtásával állandó nyári
árnyék biztosítható, télen viszont a napsugarak
lapos beesési szöge miatt az eresz nem lesz zavaró.
A 3. ábra jól mutatja, hogy árnyékolással
kis különbség adódik csak a belső hőmérsékletben könnyű és nehéz
épületszerkezet alkalmazása esetén. Tovább növelhetjük a könnyűszerkezetes
épületek földszintjének és tetőterének nyári hőelnyelő képességét
nagy tömegű padlószerkezetek
beépítésével. A
földszinten gyakran használatos padlófűtéshez kerámia-burkolatot
építenek, amely nyáron kellemesen hűvös. A családi ház földszint feletti födémére
úsztatott cemetesztrich réteg kerül - amely ugyancsak hőelnyelő
tulajdonságú - kő-, parketta- vagy szőnyegpadló borítással.
A nyári meleg ellen
bármely építési mód esetén jól
véd a klimatizálás.
A könnyűszerkezetes építésben a nyári hőérzetet a külső határoló
falak és a tetőtér rétegfelépítése is befolyásolja.
Jellemzően a zárt légterű és az átszellőztetett
rétegek használatosak. A zárt légterű falakat külső kiegészítő
szigeteléssel látják el. Az előfalazott és a deszkaborításos homlokzatok
átszellőztethetők, ami mérsékli a fal nyári felmelegedését. Ugyanakkor
ezzel csökken a fal hőátbocsátási tényezője, ami viszont megnöveli
a téli fűtési költséget.
A könnyűszerkezetes tetőterek nyári hővédelmében
a vastag hőszigetelés, az átszellőztetés, illetve a hővisszaverő
fólia tesz hasznos szolgálatokat. A kellő magasságú szarufák közé
épített, általában üveg vagy kőzetgyapot hőszigetelés felett átszellőztetett
légréteget alakítanak ki.
A tetőfedés módjától függően a fedőanyag alatt
további átszellőztetés létesíthető.
A beépített szellőzőrétegnek
egyrészt az a szerepe, hogy a szerkezetbe bekerülő párát elvezesse,
másrészt a héjazat alatt áramló levegő így hűti is a nyáron felhevült
felületet.
Tetőfóliaként használatos a külső felületén alumínium-bevonatos
hővisszaverő fólia is, amely a tetőszerkezet felmelegedését nagymértékben
csökkenti.
Összefoglalva: A jó hőszigetelés következtében
a hőség nem jut be a családi házba, ha a nyílászárók megfelelő árnyékolást
kapnak. A fa könnyűszerkezetes építésű házak kis hőtároló tömege
a hiedelemmel ellentétben nyáron sem hátrány, ellenkezőleg, nagy
melegben este és reggel a szellőztetés hatására a családi ház gyorsabban
lehűl."
Polyák Valéria (Szép Házak - 2000.3.szám)
|