|
A szerelt technológiával készülő házépítésen
belül három nagyobb csoportot különböztetünk
meg: A könnyűszerkezetes épületek esetében a
tartószerkezeti elemek a kivitelezés helyszínén készülnek,
az üzemi előregyártás mértéke minimális. A kivitelezés helyszínén
kisgépekkel, kézi szerszámokkal történik az alapanyagok megmunkálása.
A készházak falszerkezetei, a födémek, tetőszerkezet maximális
mértékben üzemi körülmények között előregyártva készülnek, a kivitelezés
helyszínén csak szerelési munka folyik. A készház fogalma
nem egy már elkészült házat jelent, hanem az előregyártás magas
fokát jelenti.
A boronafalas épületek, gerendaházak, rönkházak a természetes
faanyag tulajdonságait és szépségét kihasználva, többnyire üzemben
előkészített faanyagból készülő, általában kívül-belül fa megjelenésű
épületszerkezetek.
A tartó-, teherviselő szerkezetek lehetséges
anyagai a következők lehetnek:
 Fémszerkezet (acél, alumínium)
Fa (tömör, rétegelt-ragasztott, stb.)
Speciális tartószerkezeti elemek
Mivel hazánkban a fa alapanyagú vázszerkezetek
honosodtak meg jobban, vizsgáljuk meg alaposabban a faanyag legfontosabb
tulajdonságait az alábbiak szerint:
 1.
Szilárdsági tulajdonságok:
A fa növekedésének megfelelően hosszanti irányban rendkívül szilárd,
míg haránt terhelésben kevésbé. Ennek a fontossága az építkezés
során rendkívüli, hiszen a szakszerűen összeállított szerkezetnél
ezt a tulajdonságot figyelembe veszi a gyártó. A házilag elkészített
építmények szilárdsága nem garantált.
 2.
Nedvességtartalom hatása a faanyagra:
A fa nedvességtartalma szintén rendkívül lényeges. A fa kiváló
építő anyag, ha megfelelően, üzemi körülmények között ki van szárítva
légszáraz állapotra. A tüzépekről vásárolt fa azonban nedves,
építkezésre alig alkalmas, az ebből készült ház élettartama jelentősen
lecsökken. Nem beszélve az élősködőkről, melyek csak a nedves
fában érzik jól magukat (legjobban a 30%-os nedvességtartalmúban).
Száraz állapotban nincs táptalaj a gombák, baktériumok számára.
3. Égés, tűzállóság:
A faanyag rossz hővezető tulajdonságú, belső rétegei lassan
melegszenek fel ellentétben a fémmel, amely ha eléri a folyási
pontját menthetetlen. Közismert példa a fakanál, a háziasszonyok
nyugodtan kavargathatják a forró ételt vele, nem égetik meg a
kezüket. Képzeljük csal el ugyanezt egy fémből készült eszköz
esetében!
Tűz hatására a külső rétegek elszenesednek, amelyek tovább növelik
a hőszigetelő hatást, ezáltal akadályozzák az oxigén bejutását.
Jó példa erre a tábortűz. A legvastagabb rönkök a szalonnasütés
végére sem égnek el, esetleg a szélek megpörkölődnek, de a belső
teljesen ép marad.
Tervezés szempontjából meghatározó a faanyag beégési sebessége
(lucfenyő 0,6-0,7 mm/min, nyár: 0,8mm/min, akác: 0,3mm/min)
4. A faanyag várható élettartama:
Lucfenyő: 120-900 év
Jegenye-fenyő 90-év körül
Erdeifenyő 120-1000 év
Vörösfenyő 1000-1800 év
Mindezek feltétele a légszáraz állapot tartós garantálása,
valamint a betegségek, károsítók elleni védelem.
5. Szabvány szerinti
előírások:
Az építőipari beépítésre kerülő faszerkezetekre a Magyar Szabványban
rögzített előírások a mérvadók, melyet az ÉME és a MAKÉSZ védjegyek
garantálnak."
(Öko-Házak, 2002/2 - Fazekas
Péter, az ÉVOSZ Készház építő Tagozatának elnöke)
|
|
